Giant XTC hajtás átalakítása (videó)
Andris – 2019. augusztus 27. – 0 hozzászólás
Ezt a kerékpárt ellopták 2021.05.24-én. Alvázszáma: GN505566. Ha láttad valahol, vagy rendelkezel információval a hollétéről, kérlek, hogy azonnal értesíts a +36 20 598 9876 számon!
Pár éve vettem meg a Giant XTC 27.5 0 típusú hegyi kerékpáromat, és nagyon megszerettem ez idő alatt. Egyszerűen jól fekszik az úton, könnyen fordul, alu váza nagyon könnyű, teljes felszereltséggel, pedálokkal együtt kb. 13 kilogramm. Nem vagyok keményvonalas bringás, inkább hobbi szinten űzöm a hegyi bringázást, ezért nem nagyon gondolkodtam soha a felszereltség fejlesztésén, átalakításán. Egészen idáig, ugyanis találtam egy dolgot, amin mégis változtatni szerettem volna!
Szép, formás váz, és példás felszereltség!
Tartalomjegyzék
A Giant XTC eredeti felszereltsége
A 2015-ös Giant XTC 0 felszereltsége 2019-ből visszatekintve is igen jónak mondható, lássuk csak:
- Villa: Fox Evolution CTD Remote, 100mm rugóúttal, 15mm átütőtengellyel
- Hajtókarok: Shimano XT
- Első váltó: Shimano XT, 26/38 lánctányér
- Hátsó váltó: Shimano HG50 11-36, 10 sebesség
- Fékek: Shimano XT, M785 hidraulikus fékrendszer
(Frissítés, 2020.V. 29. – a teljes specifikáció a eredetileg gyártó honlapján volt megtekinthető, időközben lekerült.)
Ha csak a videó érdekel, kattints ide!
Mivel nem voltam elégedett?
Idővel egy dolog ütött szöget a fejembe: a hajtás általában az első kis lánctányéron zajlott, és főleg a hátsó váltót használtam. Amikor a legnagyobb áttétel is kevés volt már (1×10), akkor váltottam csak át a nagyobbik első lánctányérra (2×10), így viszont hirtelen túl nagy lett az áttétel, így a hátsó váltót visszább kellett váltanom pár fokozattal (pl. 2×8). Nem volt hatékony a váltás, és a nagy lánctányérral szinte nem is használtam a hátsó kisebb fokozatokat, egyrészt a keresztbe váltás elkerülése miatt, másrészt pedig amiatt, mert ezen a fokozatok áttételeinek nagy része elérhető volt a kis lánctányérról váltva is.
Első váltó nélkül?
Az utóbbi időben egyre több kerékpáron láttam, hogy az első váltót teljesen elhagyták, és a hátsó váltó fokozatait bővítették, így elkezdtem keresni a lehetőséget a hajtásom egyszerűsítésére az első váltó elhagyásával, és a hátsó váltó cseréjével. Mivel a Giant XtC 0 gyárilag Shimano XT rendszerrel van kiépítve, így ragaszkodtam a Shimano-hoz az átépítéskor.
Szebi (aki nálam jóval jártasabb a kerékpáralkatrészek kavalkádjában) utánajárt, hogy milyen alkatrészekre lett volna szükség az 1×12-es átalakításhoz, ám a projekt elakadt a „Micro Spline” nevű szabadonfutónál, mivel az a Giant XtC 0 gyári hátsó kerékagyához egyelőre még nem elérhető. Ez alapkövetelménye lett volna az új 1×12-es hátsó sornak. Végül a Shimano XT M8000 1×11 szettet választottuk ki közösen, és vártunk az alkatrészek érkezésére. Közben kitaláltuk, hogy videót is készítünk az átalakításról, összekötve a kellemeset a kellemessel!
Egy kis kitekintő – Szebi tollából
A Sram mérnőkei a 2012-ben az 1×11-es hajtások bevezetésekor meghatározták a céljukat, ami az első váltó teljes elhagyása volt. A 11-es hajtások bevezetése után a Sram-nál már nem történt fejlesztés az elöl két tányéros rendszerek terén, MTB szegmensben. Az igazi áttörést a 2016-os Eurobike-on bemutatott Sram 1×12 Eagle XX1 Gold hajtás jelentette. A korábbi 1×11 hajtás, leginkább a versenyszegmensben terjedt el. Az új 1×12-es rendszer sikeressége a hátsó 10-50 fogszámú koszorúnak köszönhető, ami 500 százalékos átfogást jelent. Az XX1 Eagle könnyen felismerhető az arany színű láncról és a szintén ebben a színben elérhető hátsó koszorúról.
Sram 1×12 Eagle XX1 Gold hajtásrendszer
Sram 1×12
Ebben az évben leginkább a versenyzők körében kezdek elterjedni a Sram 1×12-es rendszerei, ami leginkább a borsos árának tudható be. A 12-es rendszer a sikerességét a GX Eagle megjelenésének köszönheti amit végül 2017-ben mutatott be a gyártó. Ez a rendszer elhozta a 1×12 minden előnyét, megfizethető, 450-500 Eurós áron (hajtőművel együtt).
Sram 1×12 Eagle GX hajtásrendszer
A Shimano mindeközben több videót is kiadott, amiben azt taglalták, hogy vannak olyan esetek, amelyekben szükségünk lehet az első váltóra, de természetesen készült arról is videó, hogy az általuk kínált 1×11-es rendszernek mik az előnyei.
GX Eagle, NX Eagle…
Nem is kellett sokat várni, a 2018-as szezonra a neves kerékpárgyártók is ezekkel a rendszerekkel kínálták már a korábban Shimano 2×11-es XT felszereltségű bringáikat. A GX Eagle sikerén felbuzduzlva a Sram egy évvel később bemutatta az NX Eagle szettet, aminek nagy előnye az árán túl az volt, hogy a Shimano szabadonfutó rendszerekre tervezték a hátsó 11-50-es átfogású koszorút, így nem volt szükség többé a XD szabadonfutó megvásárlásra (a GX Eagle, XO1 és XX1 Eagle hajtásoknál ez alapkövetelmény).
Mivel korábban a legtöbb gyártó Shimano szabadonfutóval szerelte a kerékpárjait, így az NX Eegle-nek köszönhetően minden Shimano szabadonfutó felszerelhetővé vált Eagle koszorúval. Ezzel a lépéssel nagy nyomás gyakoroltak a Shimano-ra, aki végül nagyságrendileg az NX Eagle megjelenésével egyidőben elérhetővé tette az M9100-as, versenyfelhasználásra szánt XTR 1×12-es rendszert.
Épp ideje volt, hiszen majdnem 3 évet késtek az első váltó kifuttatásával, ezzel jelentős piaci részesedést veszítve, amit mi sem mutat jobban annál, hogy például a Scott 2019-es évi MTB kínálatában gyakorlatilag nincsen Shimano rendszerrel szerelt hegyikerékpár. Végül idén májusban a Shimano visszatért a játékba a kedvezőbb árfekvésű M7100 SLX és M8100 XT 1×12-es rendszerekkel.
Akiknek túl nyers a Sram és ragaszkodnak a Shimano-nál elérhető finom és precíz váltási érzéshez, valamint türelemmel kivárták az új SLX és XT rendszereket, azok nem fognak csalódni.
DT Swiss Micro Spline szabadonfutó a Shimano 12 sebességes rendszerhez
Egyedüli nehézség lehet az új szabadonfutó szabvány, a Micro Spline, ami egyelőre csak egy-két nevesebb gyártó kerékagyához érhető el. Természetesen a Shimano új kerékagyakat is kínál a rendszereihez, de így az egyszerűsítés egy új agy vásárlásával és kerékfűzetéssel bonyolított folyamattá válhat.
Alkatrészlista
Az alábbi alkatrészeket használtuk fel az átépítéshez:
Shimano XT (FC-M8000) 175mm hajtókar
Shimano (SM-CRM81) első lánctányér, 32 fog
Shimano XT Shadow Plus (RD-M8000) hátsó váltó
Shimano XT (SL-M8000-B-I) I-Spec váltókar, 11 fokozat
Shimano XT (CS-M8000) hátsó sor, 11-46 fog
Shimano Ultegra / XT (CN-HG701-11) Quick-Link lánc
Shimano (SM-BB71-41A) Hollowtech II Pressfit 41 x 89,5/92 mm középcsapágy
Az átalakítás (és a videó!)
Az átalakítást a bringa letisztításával kezdtük, majd szép sorban leszereltük a hátsó váltót, az első váltót és a hajtást. Ezután leszereltük a kormányról a régi váltókarokat mindkét oldalról, majd kifűztük a váltóbowdeneket.
A lecsupaszított bringa
Az átalakítással több legyet is ütöttünk egy csapásra, mert a középcsapágyamat korábban egy másik szervizben igénytelenül, félig széttrancsírozva építették be, és emiatt nehezen, érezhető ellenállással forgott a hajtókarom tengelye. Egyébként nem lett volna szükség a középcsapágy cseréjére, de emiatt azt is kiszereltük, és újat préseltünk be a helyére.
Az új váltókaromnak I-Spec variánst választottunk (a SL-M8000-B-I típusmegnevezésben az I betű jelöli ezt), mert egyrészt nincsen szükségem a piros mutatós kijelzőre, másrészt ez a fajta váltókar közvetlenül hozzákapcsolható az M-785 fékkarjaimhoz.
A fékkar összeillesztése az I-Spec váltókarral
A szerelést a hajtókarok összeállításával, a lánctányér felcsavarozásával folytattuk, majd a hátsó kerékről leszereltük a 10 sebességes (11-36) sort, és felszereltük a 11-est (11-46). Felszereltük a hátsó váltót is, majd a pedálokkal fejeztük be az építést.
Viszonylag rövid idő alatt be tudtuk állítani a megfelelő váltópozíciót és a lánc ideális hosszátt. Végül nem maradt más hátra, mint a teszt, és a bejáratás, ami két héttel később még most is tart. Minimális finomhangolásra még szükség lesz, de a váltást már most is 98%-osnak mondanám.
Úgy érzem, hogy ezekkel az alkatrészekkel megmaradt a kerékpárom gyári jellege, és letisztultabbá is vált az összkép. De hogyan változott a tekerés élménye?
Az áttételek
Változott az összkép, mutatom a meghajtási arányokat:
A 2×10-es rendszer áttételei
| Arány | 26 | 38 |
|---|---|---|
| 11 | 2,36 | 3,45 |
| 13 | 2,00 | 2,92 |
| 15 | 1,73 | 2,53 |
| 17 | 1,53 | 2,24 |
| 19 | 1,37 | 2,00 |
| 21 | 1,24 | 1,81 |
| 24 | 1,08 | 1,58 |
| 28 | 0,93 | 1,36 |
| 32 | 0,81 | 1,19 |
| 36 | 0,72 | 1,06 |
| – | – | – |
Az 1×11-es rendszer áttételei
| Arány | 32 |
|---|---|
| 11 | 2,91 |
| 13 | 2,46 |
| 15 | 2,13 |
| 17 | 1,88 |
| 19 | 1,68 |
| 21 | 1,52 |
| 24 | 1,33 |
| 28 | 1,14 |
| 32 | 1,00 |
| 37 | 0,86 |
| 46 | 0,70 |
Azt egyből láthatjuk, hogy a legkisebb áttétel közel azonos mindkét meghajtás esetén (0,72 vs. 0,70), viszont a legnagyobb áttételek között elég jelentős a különbség (3,45 vs. 2,91). Ez utóbbi könnyen megérezhető, lejtős részeken, amikor gyorsítani szeretnék, könnyen elérem a maximális padálfordulatszámot, és ha tovább szeretnék gyorsítani, ahhoz már nagyon kell pörgetni a hajtókarokat.
Ugyanakkor ha azt vesszük, hogy eddig főleg csak a kistányért használtam az első váltómon, aminek a maximális áttétele a 11-es fogszámú hátsó lánctányérral 2,36 volt, addig az új hajtással elért 2,91 elég jónak mondható.
Hiába „20 sebességes” a régi rendszer, a táblázatban bejelöltem a felesleges áttételeket. Kékkel azokat jelöltem, amik annyira közel állnak egymáshoz áttétel szempontjából (kevesebb, mint 5% különbség), hogy nem számítanám kölön fokozatnak. Pirossal azokat jelöltem, amikbe nem is váltanék soha, mert keresztbeváltást eredményezne.
Tapasztalataim
Először is elmondhatom, hogy egyáltalán nem bántam meg az átalakítást és egyáltalán nem hiányzik az első váltási lehetőség. A teleszkópom lockout kapcsolóját be is tettem az első váltó helyére, így könnyen elérem anélkül, hogy a kormányról le kellene vennem a kezem.
A kisebb maximális áttétel kompromisszum számomra, de együtt tudok vele élni, nem zavar különösebben. Ha versenyeznék, valószínűleg hiányozna a nagyobb áttétel.
Az átépítésről készült felvételekből a szerelést követő napokban állítottuk össze a fenti videót, sokat tanultunk abból is, látjuk, hogy van bőven hova fejlődni. Azt tervezzük, hogy hasonló filmeket készítünk majd érdekesebb munkáinkról, és megosztjuk Veletek. Írjátok meg kommentben, ha van hozzáfűznivalótok, kérdésetek az átalakításaal kapcsolatban. Ti már csnáltatok hasonlót? Milyen nehézségekbe futottatok bele?
Ha tetszett a videó, nézd meg Youtube csatornánkat és kövess minket az APPSolute Sport instáján is!
