Tömlő nélküli kerékpárgumi szerelése
Weszely Balázs – 2020. június 9. – 0 hozzászólás
Manapság már minden profi MTB versenyző tubeless, vagyis tömlő nélküli gumival áll rajthoz és erre jó oka van: kisebb a defekt kockázata, egészen alacsony nyomással használható, a bringa jobban irányítható, és kevesebb súly* az, amit meg kell tekerni. Az APPSolute Sportnál többek között ezért is preferáljuk a tubeless rendszereket.
Érdekesség, hogy maga a típus a gépjárműiparból érkezett: autókon, motorokon már régóta belső nélküli rendszereket használnak. A kerékpársport (először az MTB, majd később a többi kategória is rájött az előnyökre) a folyamatos újításoknak és innovációnak köszönhetően 2001-ben ébredt rá a Mavic UTS, vagyis Universal System Tubeless fejlesztésével a tömlő nélküli rendszerek létjogosultságára. Más gyártók, mint például a Stan’s NoTubes, Bontrager, DT Swiss vagy WTB saját rendszert fejlesztettek, csak ők „Tubeless Ready”-ként nevezték el (később részletesen kifejtjük, hogy mit is jelent a Tubeless Ready).
Tartalomjegyzék
Mit is jelent pontosan, hogy „tömlő nélküli” azaz tubeless?
A válasz egyszerű: a felnire közvetlenül a külső gumit szereljük és azt fújjuk fel levegővel, nem pedig a belsőt. A szelepet, speciálisan a tömlő nélküli gumi fogadására kialakított felniben rögzítjük, maga a gumi pedig egy ehhez fejlesztett peremmel, külső-belső felülettel rendelkezik. A gumi és felni illeszkedése a tömlővel rendelkező keréknél is fontos, de a tömlő nélkülinél ez a kulcs.
A tubeless rendszer működésével nagyságrendileg 3 éve ismerkedtünk meg. Azóta nagy megelégedettséggel használjuk, mind MTB mind Gravel vonalon. Ha nyomásértékeket kellene mondanunk akkor 1-1,3 bar között kísérletezünk (68kg, 10kg-os kerkékpár, 29″-os kerék, 2,25 Rocket Ron). Van olyan Rocket Ron-unk amelyen a Stans folyadék 12 lyukat töltött ki, szóval sok időt meg lehet spórolni, ha belső nélküli rendszert választunk.
A tubeless technológia előnyei
- alacsonyabb guminyomásnak köszönhetően, jobb tapadás és nagyobb komfort
- belső nélkül nincs ami defektet kapjon (erős ütés hatására itt is szakadhat a külső)
- a kisebb tüskék, sérülések miatt nem kell megszakítani a bringázást gumijavítással
- általában könnyebb mint a belsős rendszer (nálam biztos, hiszen 50-60ml folyadékkal megyek, a legkönnyebb Schawalbe Flyweight belsőm 120 grammot nyom)
- kevésbé érzékeny az úgynevezett snakebite flats (pinch flats) azaz a kétoldali belső lyukadásra, ami általában akkor következik be ha a belső egy nagyobb ütés hatására a felni pereme és a külső közé szorul.
Vannak hátrányai?
Vannak olyan kerekek amik hajlamosak az oxidációra, amit néhány tubeless folyadék is elősegíthet. Ezekben az esetekben általában a küllőanyák korrodálnak ami küllőszakadáshoz vezethet. Az ilyen esetekben nem csak a folyadék a ludas, hanem sokszor a nem megfelelő minőségű vagy méretű felni szalag. Például a gorilla tape, duck tape véleményünk szerint nem a megfelelő választás, mert a rásimításnál könnyen sérül a küllő lyukaknál, és ezt követően átszivároghat a folyadék. Emellett még a hátrányok közé sorolható, hogy érdemes 2-3 havonta ellenőrizni a folyadék mennyiséget és igény esetén utántölteni, hiszen a lötyi a kulcsa a tubeless rendszernek.
Mit jelent az, hogy „tubeless ready„?
A Tubeless Ready jelzés azt takarja, hogy a felni, a felni szalag, a külső és a szelep egymással tökéletesen együttműködik. Ezzel a felirattal kapható a felni tudja fogadni a szintén Tubeless Ready külsőt. Többször is kísérleteztünk már azzal, hogy nem Tubeless Ready elemekből próbáltunk belső nélküli rendszert építeni, több kevesebb sikerrel, de Ügyfeleink részére csak Tubeless Ready komponensekből dolgozunk.
Külső gumiköpeny
A kialakítása abban tér el belsővel rendelkező társaitól, hogy sűrűbb, keményebb, valamint az oldalsó futófelülete acél, esetenként kevlár szálakkal készül. A szálakat úgynevezett TPI (Threads Per Inch), vagyis hüvelyk/szálban mérik. Minél sűrűbbek a szálak, annál rugalmasabb és könnyebb a gumi, alacsonyabb sűrűség esetén pedig az oldalfal és futófelület nagyobb védelmet kap, illetve kényelmesebb az irányíthatósága. Alapvető különbség tehát, hogy a sűrűbb szálak a könnyedséget és ezzel a teljesítményt támogatják, míg az alacsonyabb sűrűség csökkenti a defekt kockázatát, valamint jobb irányíthatóságot tesz lehetővé. Normál esetben a külsők 60 és 120 TPI között mozognak, míg a profi versenyzők 170 TPI sűrűségű gumikat használnak.
A gumikeverék
Fontos tényező a gumi keveréke, ugyanis a normál külsők egy keverékből készülnek, ezzel szemben a tömlő nélküli külsőre a három keverék jellemző. (Ennél több egyébként nem is lehet.) Így lesz középen keményebb a gyorsabb gördülésért, az élek felé pedig egyre lágyabb kombinációk a megfelelő tapadást biztosítva.
Érdekesség, hogy a legtöbben nem a helyes guminyomást alkalmazzák: egy tömlő nélküli külső esetében elég az első kerékbe 1.5 bar, míg a hátsóba 1.6 bar levegőt fújni. Az alacsony nyomásnak köszönhető, hogy a gumi felveszi a talaj egyenetlenségeit, valamint jobb tapadás érhető el. A kerék így kevésbé pattog el, kényelmesebb tekerést biztosít.
Felni
Speciális, tubeless gumi fogadására fejlesztett peremmel készül, ami elősegíti a belső nélküli, tökéletes illeszkedést.
Kiegészítők
- tubeless felniszalag: a felni belső oldalán futtatjuk végig, lefedve a küllőanyák furatait, előkészítve a terepet a külsőnek
- tubeless szelep: speciálisan tubeless rendszerű felni szeleplyukába illeszkedő, légmentesen zárt szelep
- tömítő folyadék: kitölti az illesztési hézagokat, ami a tubeless rendszer esetében kulcsfontosságú, valamint a centrifugális erő hatására defektgátlóként (is) működik, mivel a kisebb szúrásokat azonnal kezeli és tömítve is tartja a lyukakat.
A tömítő folyadék, mint kulcsszereplő
Kétféle folyadékot különböztethetünk meg, némi átfedéssel persze:
- részecskéket, mikroszálakat tartalmazó, vízbázisú folyadékot
- természetes vagy szintetikus folyékony halmazállapotú gumit (pl.: latex)
Stans’s NO TUBES folyadék.
Mindkettő a centrifugális erő hatására és a levegő terjedésének köszönhetően tömít, illetve tömi be a hézagokat, lyukakat. Előbbi a részecskéknek köszönhetően egy „dugót” képez, így javítva a defektet; utóbbi pedig megszilárdul, mikor érintkezik a defekt okozta lyukon érkező levegővel. (A levegő sűrűségének köszönhetően tömít.)
A tömlő nélküli guminak rengeteg előnye van, viszont a szerelése nem könnyű, így érdemes szakemberre bízni, mert megfelelő szerszám, hozzáértés és legfőképpen idő szükséges hozzá.
Mire figyeljünk a tubeless rendszer telepítésekor?
- Lehetőleg ne a szelepen keresztül töltsük be a folyadékot!
- Folyadék betöltése nélkül végezzünk egy főpróbát, ezzel ellenőrizve, hogy illeszkedik az új külső!
- Karbon felniknél figyeljünk telepítéskor a nyomásra, ez sose haladja meg a 2 bárt, hiszen ezek a felnik megrepedhetnek!
- Minél alacsonyabb nyomással pozícionáljuk a gumiabroncsot: ezt segítheti a Schwalbe Easy Fit gumiszerelő folyadék, ami segít felvenni a gumiköpeny megfelelő pozícióját a felni peremén
- Ahogy az alábbi videókban is látható, felszerelés után ne forgassuk hanem pattogtassuk a kereket. Ezzel a felni és a gumiköpeny peremeinek találkozásánál is alaposan kitöltjük a mikro-réseket!
Kísérletezz bátran a megfelelő nyomással!
Lehet csúcs szuper alkatrészekből összeépített pille könnyű kerékpárod , ha nem megfelelő guminyomást használsz, akkor jelentősen veszítesz a hatékonyságból. Ez alatt azt értjük, hogy a Tubeless rendszer legfőbb előnyét érdemes kihasználni és kísérletezni a legoptimálisabb guminyomással. Ez az egész arról szól, hogy bátran le lehet menni akár 1-1,2 bár értékig is. Egy egyszerű trükkel, könnyen ellenőrizhető a megfelelő guminyomás. Fektesd a hüvelyk ujjadat a gumira úgy, hogy az párhuzamos legyen a hátsó aggyal. A gumin fekvő ujjadra tedd rá a másik kézfejedet, majd helyezd rá a testsúlyodat a gumira. Ha könnyel eléred a felni két oldali peremét, akkor a testsúlyodhoz képest túl alacsony a nyomás a gumiban, ha a gumi felületén, süllyedés nélkül feszül a hüvelyk ujjad, akkor túl van fújva a rendszer.
Egy példa a nem megfelelően kiválasztott nyomásra.
Otthon is kivitelezhető?
Ha szeretsz kísérletezni és van affinitásod a kerékpár szereléshez, akkor egy-két kerékszett után bele lehet rázódni a tubeless-esítésbe. Ha az otthoni műhelyedben állnál neki a szerelésnek, akkor ajánljuk figyelmedbe a lenti videókat!
Ha elakadnál, írj nekünk, vagy hívj minket bátran és megpróbálunk segíteni! Az alábbi DIY videóban egyszerűnek tűnik a folyamat, de eleve feltételezi, hogy a szereléshez minden kiegészítő rendelkezésünkre áll, illetve több apróságon is elúszhat a szervizelés, mint például a nem megfelelő tisztítás, nem megfelelő méretű felniszalag alkalmazása, tömítőfolyadék rossz befecskendezése és persze a türelem…
Tubeless átalakítás az APPSolute Sportban
A tömlő nélküli gumi szereléséről nekünk is van egy 1 perces videóösszeállításunk! Íme:
Reméljük, hogy hasznos információkkal szolgálhattunk a tömlő nélküli gumikról, de ha bármilyen további kérdésetek lenne tubeless témában, tegyétek fel lejjebb kommentben, igyekszünk mihamarabb válaszolni!
További hasznos források tömlő nélküli gumi témában
https://www.schwalbe.com/en/tubeless-technology
https://www.giant-bicycles.com/global/showcase/tubeless-system
https://road.cc/content/feature/what-they-dont-tell-you-about-tubeless-257746
https://en.wikipedia.org/wiki/Tubeless_tire
*A súlyról egyébként megoszlanak a vélemények, mert a tömítőfolyadékból általában 80-120ml között használunk, egy Maxxis Flyweight 29″-os belső pedig csupán 115 grammot nyom.
