Wattmérő csak profiknak?

Weszely Balázs – 2020. június 19. – 3 hozzászólás

Az elmúlt években egyre szélesebb körben vált ismertté a “power meter”, vagyis a wattmérő, egyes fordításokban teljesítmény-mérő. A hajtókarba épített mérőeszköz Bluetooth vagy Ant+ segítségével továbbítja az adatokat általában egy kerékpáros GPS komputerbe, de végül a legtöbb bringás a Strava vagy más, online tréning applikációval elemzi ki az adatokat.

A kerékpársport folyamatosan szinteket lép, és ezek a szintek most felgyorsultak. Egyre több elektromos eszköz áll rendelkezésre a teljesítmény mérésére, adatelemzésre, amely mind a tudatos edzést, tudatos kerékpározást segíti elő. Kérdés persze, hogy ha nem profikról, nem versenyzőkről van szó, úgy fontosak-e ezek a kiegészítők? Nem veszik-e el általuk a kerékpározás zsigeri mondanivalója: a szabadságérzet?

A válasz bonyolult (is) lehet, de egyszerűen is megfogalmazhatjuk: igen is – meg nem is. Számos okot fel lehet sorolni, hogy az imént említett wattmérő például miért jó, miben segít, illetve kinek és miként támogatja az edzését. A válasz azonban magában az edzés szóban rejlik, mert aki a teljesítményt helyezi előtérben, annak ajánlott igazán wattmérővel szerelt hajtókarra szert tennie. Lehetsz profi, amatőr vagy csak szimplán hobbi kerékpáros (bár, ha hobbi kerékpárosként kezded el használni, előbb-utóbb tuti a sportot űző bringássá válsz), a teljesítményedről ilyen visszajelzést kapva igazi versenyzőnek érezheted magad.

Hogy beszerezd-e vagy sem, megéri-e kicsengetni a borsos árat vagy inkább egy új kerékszettet kéne vásárolni belőle? Összeszedtünk 5 érvet és 5 ellenérvet, hogy ebben is segítsük a döntésedet.

5 érv, hogy miért lehet szükség wattmérőre:

A választ egy kérdéssel indítjuk: mi a gond a csak pulzus-alapon végzett edzésekkel? A pulzusmérővel való tréning nem teljesen pontos, ráadásul a szívritmusunkat igen sok minden befolyásolhatja, mint a hidratáció, stressz, túl sok koffein vagy a kevés alvás. A wattmérőt viszont nem befolyásolja semmi, itt puszta tények, vagyis számok vannak: ha 300 watton tekersz, akkor az 300 watt. Az eszköz Watt/kg alapon mér, például egy átlagos versenyző maximum teljesítménye 5 perces időintervallumot nézve 4 Watt/kg, míg egy világszintű profinak ez 7,5 Watt/kg körül mozog.

1. Hasznos társ az edzésben

Ha csak felszereled a bringádra a wattmérőt, azzal még nem fog változni az edzésed, illetve te sem leszel más kerékpáros, mint előtte. Viszont egy idő után ez a pici mérőeszköz megtanít rá, hogy legyél hatékonyabb, miként tudod növelni a teljesítményedet, illetve később szinten is tartani. Mint a legtöbb fejlesztés, ez is a profiktól indult, sok edző használja a tréningek során. Egyikük, a brit világbajnok Tom Pidcock mesterének, Tom Barras-nak a szavaival élve:

Van egy régi mondás: az erő nem ér semmit kontroll nélkül. A wattmérő pontosan ezt a kontrollt biztosítja. A számok folyamatos elemzésével segít egy teljes mértékig személyre szabott edzésterv kialakításában.

Néhány csapda, amit egy wattmérős edzés során érdemes elkerülni:

• folyamatosan a számokat figyelni, miközben megyünk hegyre fel vagy hegyről le, nem javít a teljesítményünkön
• a nem jól, illetve szabályosan kalibrált wattmérők nem mérnek pontos adatokat, így mindig oda kell figyelni a tökéletes beállításra
• szabályosan, az előírásoknak megfelelően kell cserélni az elemet a wattmérőben, nehogy félúton adja a fel az energiát.

2. Kerékpáros szótárfrissítés

A wattmérők népszerűsége arra sarkalta a kerékpáros társadalmat, hogy külön szakzsargont hozzanak létre a mérésre, melyek használatával profibbnak érezheted magad, nagyobb önbizalommal vághatsz neki az edzéseknek vagy túráknak. Nem fordítottuk le, mert a megnevezések magukért beszélnek.

Average Power – átlagos teljesítmény egy adott időintervallumban

Normalized Power – a kerékpáros válthat a tekerés intenzitásában, a wattmérő pontosan rögzíti az erőkifejtést.

TSS (Training Stress Score) – 1 órás időalapú edzés 100 TSS pontnak felel meg

Watts Per Kilo – ez a wattmérő mértékegysége, amiről már szóltunk pár szót

3. Fontos, teljesítmény-építő adatok

A legtöbb edző a wattmérőt használva a kiértékelt adatok alapján határozza meg az edzéstervet annak tükrében, hogy mit akar az adott bringás elérni. Ezt a mértékegységet FTP-nek nevezték el, ami nem egy tárhely, hanem angolul a Functional Threshold Power, vagyis a Funkcionális Teljesítményküszöb. Az FTP teszt során a kerékpáros 20 percig maximum erőkifejtéssel teker. A 20 perc átlagteljesítményéből 5%-ot levonnak és így becsülik meg a személyre szabott FTP-t. Teljesítmény-zónákat hoznak létre, amelyet az FTP százalékos arányaival jelölnek, mint például:

• 55% alatt: könnyed tekerés, aktív bemelegítés
• 56-75%:  az állóképesség tesztelése, amely egy olyan szintet lő be a kerékpárosnál, hogy kb. egész nap tekerni tudjon
• 76-90%: itt már tempót megy a bringás, de még egy időfutam teljesítményhatára alatt
• 91-105%: gyors időfutam, 1 órás tekerés ezen a szinten már kemény teljesítmény
• 106-120%: egy 5 perces tekerés ebben a tartományban már komoly erőfeszítéssel jár
• 120-150%: 30 másodperctől 3 percig terjed és nagyon komoly igénybevételnek teszi ki a bringást
• 150% felett: 5-15 másodperc folyamatos sprint, maximális teljesítmény

4. Széles választék – meglesz, ami Neked kell!

A teljesítménymérők ismertségét az első alkatrészeket (kerékagy, láncszett, hajtás, középcsapágy, pedálok) követően a bal hajtókarba szerelhető mérőeszköz terjesztett el. Minden szempontból jó alternatívaként szolgált, még költségoldalról is barátságosabbá tette a beszerzést. Ebben nagy szerepe van a 4iii-nek és az APPSolute Sport által is forgalmazott amerikai Stages Cycling gyártónak, aki Shimano, Sram, Campagnolo, stb. hajtókarokba épített mérőeszközöket tervez és folyamatosan fejleszt. Alább pár példa, hogy mik a lehetőségek:

5. Számodra fontos, hogy haladj a kerékpársporttal

Igaz, nem olyan acélos érv, mint az ezt megelőzőek, de tény, hogy sokaknak fontos, hogy haladjanak az élbollyal és rendelkezzenek azokkal az újításokkal, amelyek nap, mint nap előrébb viszik a kerékpársportot és a kerékpározást űzők teljesítményét. Szóval az érv az, hogy nem kell különösebb érv, hogy beszerezz egy wattmérőt, elég, ha csak szeretnél és kíváncsi vagy. Ki tudja, talán ez repít fel egy következő, majd egy azt követő szintre, és így tovább.

5 érv (bringás), hogy miért nincs szükség wattmérőre:

1. Oldschool bringás

Az “oldschool” itt egyáltalán nem pejoratív vagy gúnyos jelző, hanem azt jelenti, hogy ha úgy adódik, csak rápattansz a bringára és tekersz egyet minden indok és cél nélkül. Nem attól fogsz többet vagy gyorsabban kerekezni, ha egy wattmérő van a hajtókarodba építve. Adatokra nincs szükség, csak az élményre és szabadságra.

2. Hétvégi bringás

Ha valaki 2 vagy 3 alkalommal teker hetente, csupán pár órában és esetleg kisebb távokat, nem valószínű, hogy mérni fogja a szinteket a teljesítményében (bár, ki tudja?). Nehéz úgy kikapcsolódni egy hétvégi tekerésnél, hogy a kerékpáros komputert nézve számolod a wattokat és figyelsz az egyenletességre. Sőt, ha mindezt csoportban teszed, még nehezebb lenne -természetesen abban az esetben, hogy a többiek nem rendelkeznek wattmérővel és állandóan tempót kell váltani, hogy bevárjátok aki lemaradt, vagy az éllovasok után sprintelni. Félreértés ne essék, ha komolyan is veszed a bringázást, de csak hétvégén van rá időd, egyszerűen nem tudsz teljesítmény-növekedést elérni, hiába számolod a wattokat a komputereden. Ezzel nincs semmi baj, csak nem mindenkinek adatik meg, hogy munka, család és egyebek mellett naponta tegyen meg távokat és ilyen szinten növelje a teljesítményét.

3. A bringázás élvezete

Ha kikapcsolódásra vágysz, szeretnéd élvezni a tájat, elmerülni a gondolataidban és mindezt a kerékpározásban találod meg, nem egy wattmérő fog segíteni ezt jobban megélni. Mindannyian különböző okok miatt pattanunk bringára és ha te pont a világot hagynád magad mögött, nem egy wattmérővel fogod megtenni.

4. Költséghatékonyság

Nem olcsó egy wattmérő, így aki vásárol, annak meg kell gondolnia, hogy valóban erre van-e szüksége. Egy SRAM hajtókar árából például kijön egy kerékszett, pár évre elég gumibelső, vagy kerékpáros mezek sokasága, sosem lehet tudni. Ráadásul, ha van wattmérőd, kell lennie egy olyan kerékpáros komputerednek is, amely alkalmas rá, hogy olvassa az adatokat.

5. A kerékpározás nem adathalászat

Vannak bringások, akiket az adatok vezérelnek. Mindent arra tesznek fel, hogy milyen távot tekertek, mennyi idő alatt, milyen szintkülönbséggel, milyen pulzussal, milyen sebességgel, milyen átlagsebességgel, és még folytathatnánk a sort egészen a wattmérőig. De sokan nem ilyenek. Végül is egész életünkben és főleg a munkánk során adatok vesznek körül, táblázatok, szövegek, számok, stb. Miért ne tekernél néha csak magáért a kerékpározás szeretetéből fakadóan? Egy wattmérő általi edzés elemzéséhez, majd az adatokból új edzésterv készítéséhez szükség van analitikus gondolkodásra, fegyelemre és legfőképpen a teljesítmény növelésének akarására. Ha ez nincs meg, úgy kár vesződni vele.

Vannak érvek pro és kontra, de egy biztos: a kerékpározás napról napra fejlődik és ami eddig csak a profiknak volt elérhető, már amatőr, illetve átlag, hobbi kerékpárosoknak is. Határ a csillagos ég, illetve a pénztárca, de mindig érdemes elgondolkodni rajta, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy szintet lépjünk és elégedettek legyünk saját teljesítményünkkel.

Források: The Geek Cyclist & Merlin Cycles